Johari ablak: Egy használható önismereti modell
A Johari ablak az önismeret egyik legszélesebb körben használt egyszerű modellje.
- Eredetileg az egyéni hatékonyság mérésére dolgozta ki és publikálta 1955-ben Joseph Luft és Harry Ingham pszichológus.
- Az önismereti útra lépve fontos elfogadni, hogy önmagamat soha nem ítélhetem meg objektíven, és nem láthatom tisztán teljesen!
- Mindannyiunknak vannak olyan személyiségrészeink, melyek ismertek és felvállaltak, megmutathatók (nyitott-én), olyanok is, melyeket nem mutatunk meg a külvilágnak (rejtett-én), s olyan is, melyet soha nem ismerhetünk meg (ismeretlen-én).
- Önismeretünk szempontjából a legtöbb kihívást a vak-én területének feltárása adja.
Nézzük sorra, egy-egy szegmense önmagunknak mit is takar!
NYITOTT ÉN JELLEMZŐI
- Személyiségem nyílt és nyilvános területe. Azon tulajdonságaim összessége, melynek magam is tudatában vagyok, s nem rejtem el a külvilág elől. Láthatóvá teszem, vagy én magam beszélek ezekről a vonásaimról. A mások, rólam kialakított első benyomásában ez a területem nagyon hangsúlyos szerepet tölt be.
- Ide tartozik a nevem, a fizikai megjelenésem, a családi, munkahelyi felvállalt viszonyaim, politikai vagy más jellegű nyílt kötődésem. Ahogy megnyilvánulok a külvilág felé gesztusaimmal, beszédstílusommal, alaptermészetemmel, érdeklődésemmel. Önismereti munkával ezt a területet fokozatosan fejleszthetem, gazdagíthatom.
REJTETT ÉN JELLEMZŐI
- Személyiségem zárt területe. Azon tulajdonságaim összessége, melynek én magam tudatában vagyok, de mások nem ismerik ezt a részemet. Leggyakrabban önmagamról szerzett rossz tapasztalataimat, előnytelennek tartott tulajdonságaimat rejtem ide. Amilyen nem szeretnék lenni mások szemében.
- E mögött általában kellemetlen gyerekkori élmények húzódnak meg. Azt érezzük, ha a külvilág „ezt” tudná rólam, biztosan rossznak bélyegezne meg. Itt nagyon erős a szülői házból hozott tiltások, elvárások, normarendszerek hatása. E területünk jelentős hányadát teszik ki a másokkal való „jó viszony” megőrzése érdekében elhallgatott dolgaink. Jellemzője ennek a személyiségrésznek, hogy mások gyakran érzékelik, hogy valamit „takargatok”.
- Ennek a személyiségterületemnek az aktuális mérete attól függ, kivel vagyok éppen kapcsolatban! Természetes, hogy egy idegennel szemben (pl. postás, bolti eladó, ügyintéző stb.) sokkal nagyobb részt tartok rejtetten önmagamból. Azonban kapcsolataink intimitásfoka, ahogy növekszik, úgy egyre többet vállalunk a mások elől rejtett tulajdonságainkból. Egy jól működő és biztonságot adó párkapcsolatban egész minimálisra csökkenhet ez a személyiségterületünk, de teljesen sosem tűnik el.
SÖTÉT ÉN JELLEMZŐI
- Erről a személyiségterületünkről csak halvány benyomásaink lehetnek. Ugyanis erről sem én, sem a környezetem nem rendelkezünk tudatos információkkal.
- Az ide tartozó viselkedésmintáinkat nem lehet tudatosan szabályozni, ill. megváltoztatni.
- Ide tartoznak az öntudatlan lelki működéseim mozgató rugói, vagy a fellépő vészhelyzetekben való reagálásom milyensége stb.
VAK ÉN JELLEMZŐI
- Önismeretünk szempontjából a leginkább „izgalmas” és sokszor konfliktusokat előidéző személyiségrészünk a vak-területünk, melyre nincs rálátásunk. Mások tisztán láthatják az itt megnyilvánuló működéseinket (szokásainkat, előítéleteinket), és sokszor tükröt tartanak… Ilyenkor ezt elutasítjuk, esetleg kikérjük magunknak, vagy éppen vérig sértődünk.
- Egy biztos, nagyon fáj, ha mások a vakfoltjainkra „taposnak”! De ez a fájdalom, miként egy gyulladást kísérő fájdalom is, figyelemfelhívó, segítségünkre van, ha tudatossá tudjuk tenni a kiváltó okot. Így az önismereti munkával csökkenthetjük a vak területünket, és nagyobb esélyt adunk magunknak a kiegyensúlyozottabb kapcsolatokra.
Ami árnyékban van, azt nem látjuk!
- Mindannyian rendelkezünk olyan mélyebb személyiségtartalmakkal, melyet a pszichológia árnyékként definiál. Ide tartozik minden olyan személyiségterület, amire nem látunk rá tudatosan. Az árnyékunk is hordoz különböző mélységeket. Tudatomhoz legközelebb „áll” a személyes árnyékom területe, de magunkban hordozzuk családunk, népünk-nemzetünk, és az emberiség kollektív árnyékát is.
- Ami sötét, rossz, kellemetlen számunkra, attól félünk. S amitől félünk, azt igyekszünk elkerülni, vagy minden eszközzel támadni, megsemmisíteni! Ami erősen érint érzelmileg, foglalkoztat, felháborít, bosszant, azzal biztosan dolgom van! Ennek tudomásulvétele és az erre megfelelő reagálás segít feltárni az árnyékban lévő működéseimet, s ezzel gazdagítja önismeretemet!
Az árnyék egyébként nem egy „negatív” terület
- Sok pozitív vonatkozása is van. Ezek a nem tudatos mintázatok „felelősek” például a szerelem kezdeti euforikus vonzásáért, rajongásainkért. Minden szerelem személyiségalakító és gazdagító hatással jelenik meg az életünkben, annak minőségétől függetlenül.
- Nem tudatos mélységeinkben vannak elrejtve bennünk őseink életének „áldásai” is! Saját nehézségeikkel kimunkált erőik, melyekkel szintén rendelkezünk. Ezek hasznos erőforrásaink, képességeink, melyekért érdemes saját mélységeinkbe alászállni, tudatos önismereti munkát végezni! A mítoszok vagy mesék hősei is ezt teszik minden olyan helyzetben, amikor leszállnak az alvilágba. A mítoszok, mint a lélek meséi, mutatják az utat számunkra.
Ha úgy érzed, szükséged van „alászállásodhoz” lélekvezetőre, keress bátran!