Artemisz a vadászat és Hold istennője

Mitológiai háttere

Anyja Leto volt, két titán leánya. Zeusz beleszeretett, önmagát és Letot is fürjjé változtatva nemzette Artemist és ikertestvérét Apollont, a napistent.

Héra féltékeny dühében a Phüton kígyót uszította a szerencsétlen várandós Létóra, aki kétségbe esetten menekült előle, de senki sem merte befogadni, mert rettegtek Héra bosszújától. Végül egy Délosz melletti kopár sziget fogadta be, s ott szülte meg Artemiszt. De Héra bosszúja mégiscsak lesújtott Létóra, kilenc napon és éjjelen át vajúdott Apollonnal, szörnyű kínok között, s az éppen világra jött Artemisznek kellett segítenie. Így lett belőle a vajúdó asszonyok pártfogója, de hozzá imádkoztak könnyű halálért is a végórában.

Mikor három éves volt, Létó felvitte az Olümposzra, hogy bemutassa apjának és a rokonságnak. Ezt így írja le Kallimakhosz alexandriai költő Artemiszhez c. himnuszában:

„… mikor atyjának térdére fölült, és még csak alig kislány, atyjához ilyen szavakat szólt: Add nekem édesapus, hogy örökké szűz legyek én és soknevű, hogy Phoibosz vélem versengni ne tudjon. Adj nyilat és íjat… hadd hordjak fáklyát, és hogy csak térdemig érjen tarka ruhám, engedd: jobban tudok így vadat ölni.
…én hegyeken lakozom, városbeliekhez olyankor látogatok csak, hogyha egy éles-kín-letekerte asszony kéri segítségem..”- „…s bólintott, nevetett Zeusz, s míg simogatta felelt: Ha az istennők nekem ily lányt szülnének mindig, féltékeny Héra haragját ennyire se bánnám. Vedd gyermek, bármit is óhajtasz.”

Artemis ezek után elindult, hogy kiválassza maga mellé a legszebb nimfákat, a küklopszokkal ezüst íjat és nyilakat kovácsoltatott, s felkereste Pánt, a félig ember és félig kecske erdei istenséget, aki a legjobb vadászkutyái közül adott neki néhányat.

Mire mindez megvolt leszállt az este. Artemis azonban türelmetlen volt és azonnal ki akarta próbálni új szerzeményeit, így hát fáklyafénynél vadászott. Sáfránysárga vadászruhában, ezüst íjjal és nyilakkal felfegyverkezve járta az erdőket és hódolt kedvtelésének. Ha a vadászatba belefáradt, gyakran időzött öccse Apollon társaságában, akivel együtt a nimfák kartáncát vezette. Nem csak biztos kezű vadász, hanem a vadak pártfogója is volt. A vadak kölykeit védelmezte, és gyengéden gondozta őket.

Mint a fiatal vadállatok védnöke, tulajdonságait olykor egy-egy állat jelzőivel hasonlították össze: tünékeny, mint a szarvas, az őz és a nyúl, mert hol ott bukkan föl, s aztán hirtelen köddé válik. Uralkodó és fejedelmi, mint az oroszlán és könyörtelen, mint a vaddisznó. Ez utóbbi jelző Artemis jellemének destruktív oldalára utal.

Legfőbb jelképállata azonban a nősténymedve, s ez az istennő gyermekeket védelmező szerepét jelképezi. A régi görögök az ő kegyeibe ajánlották a kislányokat, öttől tizenkét éves korukig barna ruhába járatták és „arktoi”-nak, medvécskének nevezték őket. Végül a vadló azért került Artemis jelzőállatai közé, mert ugyanúgy száguldozik társaival árkon-bokron át, mint az istennő a nimfákkal.

Mítoszai szerint Artemis gyorsan és elszántan lépett a tettek mezejére, ha valaki segítséget kért tőle, de ugyanilyen gyors volt a büntetésben és bosszúállásban is.

Szűz istennő, Aphroditenek sincs hatalma rajta. Szigorúan szűzi életet folytatott és kegyetlenül megbüntette azokat, akik megsértették, szerelmükkel üldözték, vagy megpillantották meztelenül. ĺgy tett Aktaiónnal, akit szarvassá változtatott majd saját kutyáival tépetett szét, megölte Buphagoszt, Óriónt, egy óriási skorpióval maratta halálra, az Alóiszok, Ótosz és Ephialtész egymás dárdáitól estek el, az istennő csele következtében, lenyilazta Nióbé királynő hét leányát, amikor az megsértette anyját Letot, és Apollonnal együtt halálra nyilazta Titüoszt, amikor az erőszakot akart elkövetni anyjukon. Melléknevei: Nyilakatontó, Nyílszerető, Zajongó, Vadűző. Szent állata a szarvas, növénye a ciprus volt.

Az istennők közül egyedül ő volt az, aki újra és újra anyja segítségére sietett, de más nők is a segítség reményében fordulhattak hozzá. Bár elsősorban vadászként emlegették, Artemis a Hold istennője is volt. Otthonosan mozgott az éjszakában, ahol hold- vagy fáklyafénynél bebarangolta vadonbirodalmát. Mint holdistennőt, aki fényhozó is, gyakran ábrázolták fáklyával, vagy éppen a holddal a vállán, csillagokkal a feje körül. Holdistennői minőségében két másik hölggyel osztozott: Selene a mennybolton, Hekatée az alvilágban, a titkok, varázslatok és misztériumok birodalmában, Artemis pedig a földön uralkodott.

Artemis, mint holdistennő, védője a női szüzességnek és a beavatási szertartásoknak!

A „holdfény-látásmód”: Artemis pillantása, amikor egy célra figyel: tiszta, éles és koncentrált. De Holdistenként olyannak is látja a világot, ahogy az a holdfényben lebeg előttünk: sejtelmesen összeolvadó, gyönyörű és titokzatos. Az ilyen látásmóddal rendelkezők egy idő után azt veszik észre, hogy gondolkodásmódjuk elmélyültebbé válik, s a befelé figyelés következtében élénkebben álmodnak. Feltárul előttük a belső birodalom, az álmok szimbólumvilága.

A mai Artemisz tulajdonságai

Kislányként, általában a szülők nem tudják elfogadni, kritizálják, mert nem olyan, amilyennek elképzelték. Gyakori, hogy az apa fiút, az anya odabújós cicababát várt! Szívesen vesz részt olyan dolgokban, ami „nem egy lánynak való”, minden korlátozásra vad ellenállással reagál. Mindig szemmel kell tartani, mert eltűnik valamerre.
Nagyon öntudatos, „tudok magamra vigyázni” sugallja a környezetének. Nehezen viseli, ha féltik. Ő már 3 évesen egyedül akar dönteni, nem vesz fel „habos” ruhát, a nagyobbak társaságát keresi. A vad és érintetlen természet iránt vonzódik, hívják a meghódítandó területek. Az íjászat és lovaglás neki való sportok.
Gyakori, hogy az anyja gyenge vagy passzív, s nem akar hozzá hasonlítani. Minden függőségi igényét elfojtja, nem mutatkozik sebezhetőnek. Fiatalon kiemelten fontos számára az apai elismerés, a büszkeség megélése. Ha ezt nem kapja meg, kifelé dacol, de lelke mélyén meg van sértve. Felnőttként is a hiányzó elismerést keresi.
Nagyon fontosak az elvei és a céljai, védelmezi a gyengébbeket, az elnyomás minden formájára nagyon érzékeny. Ő a „nővér”, mindig rendelkezésére áll azoknak a nőknek, akiknek szükségük van rá. Hasonló érdeklődésűekből csapatot szervezhet (női klubok, önismereti csoportok), s ezek a barátságok néha évtizedekig tartanak.
Független, nem tiszteli a hagyományokat, makacs, emiatt önmagával és környezetével konfliktusokba keveredhet.

Jó, ha nem megy korán férjhez, hogy meg tudja élni az önállóságát!

Artemisz, a független női lélek megtestesítője: lehetővé teszi, hogy a nő a saját céljait kövesse a maga választott területen. Általában vonakodik a társadalom által elvárt hagyományos szerepek betöltésétől, inkább megy a saját feje után.
Bármilyen közeli, vagy távoli célt szemel ki, tudja, hogy tévedhetetlenül el fogja azt érni. Ez az archetípus a nőt vele született, intenzív koncentrációs képességgel ruházza föl. Az érdeklődésének vagy érdekeinek megfelelő tevékenységre olyan erővel tud összpontosítani, hogy sem saját szükségletei, sem másokéi, sem a versenytársak megjelenése nem zavarja meg őt. A versengés lehetősége egyébként kifejezetten emeli szemében a „zsákmány” értékét.
Céltudatosság, kitartás, az akadályok ellenére is a választott úton, olyan Artemisz -vonások, melyek lehetővé teszik a legmerészebb pályaálmok megvalósítását, a legnagyobb teljesítmények elérését is. Azt teszi, ami neki tetszik, nem válik áldozattá, inkább másoknak okoz fájdalmat, mint önmagának. Minden figyelmét az aktuális teendőjére fordítja, érzelmileg kivonódik a helyzetből, s nem veszi észe a környezete jelzéseit.
Artemisz a nő belső motivációját képviseli a tehetség kibontakoztatására, a problémák megoldására, a környezet rendezett kialakítására. Ennek az őstípusnak a kifejeződési formái azok a nőszervezetek, melyek az önismeret fejlesztésére, önsegélyezésre vagy bizonyos jogok biztosítására alakulnak.

Hivatása

A munkában fáradhatatlan, a versengés még jobb teljesítményre ösztönzi. Szüksége van mindig újabb kihívásokra.
Igazából nem csak a fizetésért dolgozik, számára a munkának szubjektív értéke is van. Ha segítő foglalkozást vagy jogi pályát választ, akkor van előtte egy példakép. Időnként vesztes ügyek szószólójaként is feltűnik!
Üzletasszonyként csak olyan terméket árusít, amiben hisz. Ha viszont alkotómunkát végez, a bizonyára sajátos látásmódját fejezi ki.
Politikusként, közéleti emberként valószínűleg egy nőszervezetben, vagy a környezetvédők között található. Amire rákoncentrál, abban általában eredményes is: pénz, siker és hatalom vagy hírnév az istennőtől „örökölt” vonások e világi jutalma.

BENNED vajon melyik istennő energiája van jelen dominánsan? Töltsd ki női önismereti tesztünket!

Nőként

Szerelemmel találkozva megváltozik, sokoldalúbb lesz, s rájön, intimitásra éppúgy szüksége van, mint önállóságra. Lesznek döntő pillanatok, mikor választania kell a kettő között.
Házassága két egyenrangú és egyenjogú ember szövetsége, melyben fontos a baráti elem. Kerüli azokat, akik uralkodni akarnak felette, babusgatni akarják vagy anyáskodást várnak el tőle. Jellemző, hogy ragaszkodik a lánykori nevéhez.
A szexualitás másodlagos, felüdülést, kikapcsolódást, kalandot jelent számára.
Általában olyan férfiak vonzódnak hozzá, akik személyiségében erős a gyógyító, alkotó hajlam vagy zenei érdeklődés. Társa lehet művész vagy segítő foglalkozású, de fontos, hogy azonos intellektuális szinten álljanak. Érdeklődési körük gyakran azonos vagy kiegészíti egymást.
Leginkább ez az archetípus házasodik össze homoszexuális férfival, mert egy ilyen kapcsolatban benne van a baráti elem, s mellette megőrizhető a függetlenség is!
Megveti saját sebezhetőségét, ezért kerüli a túl szoros kapcsolatokat. Sorozatosan olyan párkapcsolatai lesznek, ahol a férfi érzelmi távolságot tart és nincs mindig jelen. Dühös lesz a férfira, ha megfeledkezik róla, becsmérli, vagy nem tiszteli azt, amit ő nagyra tart. Ezt a dühös személyiségrészt fejezi ki a vadkan, mint állatszimbóluma. Fel kell ismernie, hogy ez is a része, hozzá tartozik, s meg kell zaboláznia, mielőtt felemésztené őt, és lerombolná kapcsolatait.

Anyaként

Gyermekeit hagyja és segíti önállósodni, büszke rájuk. Megtanítja őket az önvédelemre, de ő is maximálisan védi őket. Nem nosztalgiázik a „bébikor” után, örül a gyerekek fejlődésének. Viszont egy életre szóló sérülést okozhat olyan gyermekben, aki félénk, szorongó, passzív és önállótlan, mert sietteti a saját lábra állást.
Akkor sem érzi fogyatékosnak magát, ha nincs saját gyereke, hiszen anyai érzéseit jól kiéli mások gyerekével kapcsolatban.
Érett nőként erősebben átélheti az életközép válságot, hiszen egyre kevesebb meghódítandó „külső” területet talál. Jó, ha vált a holdistennői szerep felé, befelé fordul, s a saját belső világát akarja felfedezni.
Idős korára jellemző a fiatalos aktivitás, mindig vannak tervei, vonzódik a fiatalokhoz, megtalálja velük a közös hangot. Szereti a természetet, utazgat, kirándul. Szenvedélyes spirituális keresése hozzásegíti, hogy bölcs tanácsadóvá váljon.

Miért lett ilyen?

Anyja sebezhetőségét, kiszolgáltatottságát látva szűzi életet választ.
Megkapta az apai elismerést, ezért önbizalommal telt.
A hegyekben él, önálló és független másoktól.
Térdig érő ruhája szimbolizálja, hogy a társadalmi konvencióktól mentes, elő tudja teremteni magának mindazt, amire szüksége van.
Az íj a célra tartás koncentrációját adja.
Fáklyahordás utal a saját sötétség átvilágítására, majd a másoknak való út mutatására.

Amiben a segítségünkre van

Tudjunk új célokat kitűzni.

Kitűzött céljainkat elérhessük.

Egyedül is értelmes az élet.

Tanulnivalója

Fejlessze érzékenységét, kapcsolatteremtő képességét.

Engedjen az öntudatosságból, sebezhetetlenségből.

Tanuljon meg szeretni, s elfogadni mások szeretetét.

Forrás:
Arthur Cotterell: Képes mitológiai enciklopédia (Glória Kiadó 2004)
Jean Shinoda Bolen: Bennünk élő istennők (Stúdium Effektíve Kiadó)
Veronica Ions: Mitológia –Hamlyn-könyvek; (Holló és tsa Kiadó 1997)