Éva és az alma esete – ma

Éva és az alma esete ma Artemisz Önismereti Műhely Debrecen

A mai nők szerepe…

A női oldal a teremtett világban a passzív, befogadó, érlelő, kihordó aspektusokat hordozza.

A férfi oldal sajátos tulajdonsága az aktív teremtés, cselekvés.

Így volt ez a kezdeteknél, s így van ez ma is.

Bűnbeesés!

A Bibliából tudjuk, hogy Éva a Nő, passzívan megkínálta (de nem etette meg erőszakkal!) a tudás gyümölcsével a Férfit, s ezzel elindított egy fejlődési folyamatot. Ez a gyümölcs a jó és rossz tudásáról, azaz a duális (kettős) világ megismeréséről szólt.

Ezt a fajta megismerési folyamatot ma kauzális, azaz ok-okozati összefüggéseken alapuló gondolkodásnak nevezzük. Ezt az oldalt képviseli ma a tudomány is.

A „bűnbeeséssel” elindult egy szükségszerű fejlődési folyamat a teremtett emberszellem életében. A nő visszatükröző, felkínáló, „csábító” mivolta miatt bűnbak szerepébe került, bár a tényleges „tettet” nem ő hajtotta végre.

Az alapvető pszichológiai mechanizmusok már az ősidőkben is működtek. Nevezetesen arra gondolok, hogy saját vétkeinkért a külvilágban keresünk bűnbakot. Ádám, a Férfi is ezt tette. Éva pedig elfogadta a bűnbak szerepet!

Ez az alap mozzanata a patriarchális (férfiközpontú) világ kialakulásának.

Kibillent egyensúly

  • A női oldal leértékelődött, háttérbe szorult, s a sötét középkorra egészen démonizálódott. A boszorkányok legalább 80 százaléka nő, míg a szentek hasonló arányban férfiak voltak! Ezt az örökséget az emberiség ma is hordozza önmagában.
  • Óva intek mindenkit attól, hogy úgy gondolkodjon, hogy a patriarchátus uralmát, most meg kellene torolni, s a nőket, nőies értékeket állítani hasonló erővel fókuszba, s eltaposni, befeketíteni a férfias pólust. Ez ismét csak egyensúlytalansághoz vezetne, melyet végső soron mindkét nem megsínylene.
  • S ne feledjük, bármi történik velünk, abban mindig részünk, aktív vagy passzív szerepünk van. Ezzel a harcos feministák ellenérzését kivívhatom, de úgy gondolom, a nők is kiszolgálói, elfogadói voltak a patriarchális rendnek.
  • Mára az egyensúlytalanság, kibillentség olyan nagyfokú, hogy változást (pólusváltást – pólus harmonizálást?) követel az emberiségtől. Ennek erős jeleit megfigyelhetjük a mindennapjainkban.
  • A női oldal megnyilvánulását képviseli FÖLDANYA, mely mindenféle tudományos fejlettség ellenére képes váratlan, sokszor katasztrófa helyzeteket produkálni. S ha jól belegondolunk, a klímaváltozás hátterében is a tudományos fejlődés „áldásos” eszközei állnak.

Pólusok harmonizációja

  • A két pólus harmonikusan együttműködve képes az egyén és az emberiség életében is pozitív változást, valódi fejlődést létrehozni. Ehhez ki kellene lépnünk kölcsönösen abból a kicsinyes hozzáállásból, hogy a másik nemet, csak azért, mert más, leértékeljük, becsméreljük. Hiszen másságunkban hordozzuk a kiegészülést, egység és harmónia lehetőségét.
  • A női pólus alaptermészete nem változik, így feladatunk a mai korban is hasonló, mint a „bibliai időkben”. Nyitottságunknál, kíváncsiságunknál fogva megismerni, magunkévá tenni, kihordani a magasabb rendű TUDÁST (szellemi, spirituális), melyhez az analógiás gondolkodás kapcsolódik. Ezt beépítve a mindennapi életünkbe, kapcsolataink, életvitelünk harmonikusabbá válik. S ha eme tudás és bölcsesség következtében jól érezzük magunkat a bőrünkben, nehézségeinket tudatosabban kezeljük, jobb minőségben éljük az életünket, az mindenképpen szemet szúr a környezetünknek.
  • S e személyes (passzív) hatás fogja a körülöttünk élőket ráébreszteni arra, hogy érdemes önmagunkkal foglalkoznunk. Aktívan „ráerőszakolva” tudásunkat, tapasztalatainkat a környezetünkre, csak elutasítással, meg nem értettséggel találkozunk.
  • A magasabb rendű TUDÁS almáját is csak közvetíthetjük, felkínálhatjuk az általunk fontosnak tartott személyek felé. Eszközünk, női erényünk ebben a folyamatban a türelem, hiszen mindenkinél elkövetkezik, általában valamilyen személyes krízis kapcsán a keresés, az élet nagy kérdéseivel való tudatos találkozás lehetősége.
  • Legyen elfogadó bölcsességünk ahhoz, hogy kivárjuk, családunk tagjai, szeretteink is saját személyes élményeket, tapasztalatokat gyűjtsenek. Ha segítségre van szükségük, azt kérni fogják! Nem nyúlhatunk bele a sorsukba jó szándékkal sem.
  • Gondoljuk végig: Mi sem szeretnénk meg nem történtté tenni egyetlen megdolgozott nehézségünket sem, hiszen általában ezeknek a helyzeteknek köszönhetjük, hogy új erőkre találtunk, s ma azok vagyunk, akik.
  • Tehát foglalkozzunk saját életünk jobbá tételén, mert ha jól érezzük magunkat a bőrünkben, az a környezetünknek is jó lesz. Egyetlen frusztrált nő sem tud szeretet adni párjának, gyerekeinek… Merjünk jó értelemben „önzők” lenni, hiszen az önmagunkba fektetett energia sokszorosan megtérül kapcsolatainkban.

Ehhez kívánok minden nőtársamnak kitartást, bátorságot, megértő párkapcsolatot!